Bevezet
Bebe 2005.10.26. 18:20
Hihetetlen!! Mr egy csom ideje mutns vagyok.Elszr azt hittem meg sem tudom szokni.De sikerlt. Minden egy szp reggelen kezddtt. gy visszagondolva nem volt annyira szp, ugyanis aznap kaptuk ki a matek tmazrt. Meg gy egybknt sem szoktak j napjaim lenni. Mindegy. Felltztem s leszguldottam a lpcsn. -J reggelt!- rikkantottam be a konyhba csaldomnak majd elviharzottam a suliba. -Valami baj van? Vagy beteg vagy? - krdezte a suliban a legjobb bartnm. -Mi? Ja, nem. Jl vagyok. -Ezt mesld be msnak. Ltom rajtad, hogy beteg vagy. -Az gvilgon semmi bajom sincs - ennl a mondatnl mg nem tudtam, hogy igenis van bennem valami, ami nem emberi. -A dolgozataitok nagyon siralmasra sikerltek - mondta kszns helyett a tanr. -Ez nem j jel - suttogtam magamnak. -A tied - lpett oda hozzm - minden kritikn aluli. Ledobta a padomra. Kettes. Mg soha sem volt matekbl kettesem. Megprbltam magamba fojtani a srst, nem sikerlt. Legszvesebben otthon lettem volna, az gyamban. s ahogy ersen a szobmra koncentrltam ott termettem. A szobban. -Te j g - suttogtam. Tnyleg nem tudtam, mi van velem. Kiprbltam mg egyszer. Most a frdre sszpontostottam. Sikerlt. Ott lltam a frdnkben. Hatalmasat siktottam. Mg j, hogy senki nem volt otthon. -Mi van velem?-krdeztem a tkrkpemtl majd ismt srni kezdtem. Aznap este borzalmasan aludtam. Egsz jjel forgoldtam az gyamban, majd hajnali kett krl felriadtam. A hasamra fekdtem s visszagondoltam az lmomra. Fura volt. Egy hatalmas pletet lttam meg velem egykor vagy egy-kt vvel idsebb fikat s lnyokat. Nha prblom megfejteni az lmaimat, de ezt nem sikerlt. A legrosszabb az egszben mgis az volt, hogy mit fognak gondolni rlam az osztlytrsaim. Egybknt sem voltam pp a legnpszerbb, s egy ilyen bravros eltns utn mg kevesebb eslyem volt arra, hogy n legyek a legmenbb. Szval felkapcsoltam a villanyt a szobban s elkezdtem pakolni. gy reztem, muszj elmennem minl hamarabb.
|